Interjú Dr. Bedi Dóra klinikus allatorvossal

Amikor kipattant a fejemből, hogy milyen jó lenne több különböző szakembert a munkájukról faggatni a fenntarthatóság, környezetbarát szempontból egyből Dóri jutott eszembe mint első alany, szerencsére elfogadta a felkérést (amit ezúton is ismételten köszönök neki). Alább olvashatjátok Dóri bemutatkozását és a kérdésekre adott válaszait. Jó olvasást kívánok!

Dr. Bedi Dóra klinikus állatorvos vagyok. Praktizálásom során kiemelten fontos számomra az empátia, a gazdikkal kialakított partneri kapcsolat, valamint az, hogy mindenek felett képviseljem a kisállatuk érdekeit.

Magánszemélyként és orvosként egyaránt fontosnak tartom, hogy minimalizáljuk az állatainkra és saját szervezetünkre nehezedő vegyszerek és gyógyszerek terhét. Nagy hangsúlyt fektetek a betegségek megelőzésére és a szervezet erősítésére.

A klinikai munka mellett igyekszem több helyen is edukáló céllal megnyilvánulni, szaktudásomat és tapasztalataimat felhasználva olyan információkat és megoldásokat kínálni, amelyek minden kisállattartónak hasznosak lehetnek.

1.Te mint gazdi, szoktál tenni valamit a környezetért? Például szelektív hulladékgyűjtés vagy lebomló kakizacsi a kutyádnak, komposztálsz esetleg stb.

Így, ebben a sorrendben, ahogy kérdezed! Az általad írtakon kívül lecseréltem a mosószereimet természetes termékekre, valamint a tisztítószerek nagy részét is (a többi folyamatban). Nem vásárolunk fast fashion ruhaboltban, inkább kevesebb minőségi darabot választunk. Ilyenkor nyáron figyelni szoktunk az árnyékolók megfelelő használatára, hogy minél kevesebb energiát használjunk fel a ház lehűtésére. A zöldségeket, gyümölcsöket igyekszünk idény szerint vásárolni, a húsokat nem nagyüzemi forrásból beszerezni.

2. Az egészség az első, de az állatorvosi rendelőben pl. a kezeléseken szerinted lehet zöldíteni? Ha igen hogyan?

Úgy gondolom, hogy az általános törekvéseken kívül (szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosított papíráruk, energiafelhasználás minimalizálása stb.), sajnos nincs túl sok terünk zöldíteni, mert szigorú előírásoknak kell megfelelnünk. Az állatgyógyászati tevékenység során keletkező hulladékok jelentős része veszélyes hulladéknak minősül, így ezek kezelését és további sorsát szigorú jogszabályok határozzák meg. Vigyáznunk kell magunkra és a kisállatokra, így eldobható gumikesztyűt viselünk, naponta többször. Operációk alkalmával steril gumikesztyűt és ruházatot (sokszor eldobható) viselünk, valamint sok műanyag fecskendőt használunk el naponta. Ezek sajnos nem túl környezetbarát gyakorlatok, de szükségesek.

3. Szerinted a háziállat méretével arányosan nő a gazdi karbonlábnyoma vagy ez a kedvenc méretétől független? Úgy értem egy tengerimalac pl. kevesebb vizet iszik mint egy 40 kilós kutya, vagy akár ha a tápokat nézzük minél nagyobb az állat annál több kell neki belőle, ezáltal nagyobb a víz és termőföld szükséglet is.

Igen, általánosságban elmondható, hogy az állatok karbonlábnyoma a méretükkel nő. A nagyobb állatoknak több energiára van szükségük anyagcsere-folyamataik és tevékenységeik fenntartásához. Nagyobb mennyiségű élelmiszert kell fogyasztaniuk, ami gyakran magasabb szén-dioxid kibocsátáshoz vezet (mezőgazdaság-szállítás-takarmányfeldolgozás).

Engedd meg, hogy itt beszéljünk a haszonállatokról, főként a kérődzőkről is. Például a tehenek és a juhok emésztési folyamatuk melléktermékeként metánt termelnek. A metán egy erős üvegházhatású gáz, amely hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A nagyobb kérődzők nagyobb emésztőrendszerük és nagyobb táplálékfelvételük miatt általában több metánt termelnek.

Nyilván az állatok karbonlábnyomát a méretükön túl sok további tényező is befolyásolja. Például a takarmányozás, a gazdálkodási forma, az állattartási technológia szintén jelentős szerepet játszik a környezetre gyakorolt hatásban.

4. Mint állatorvos, tudnál esetleg valamit javasolni a gazdiknak a környezetbarát állattartás tekintetében?

Számos módja van annak, hogy a gazdik környezettudatosabban, fenntarthatóbb módon gondoskodjanak kedvenceikről. Választhatnak például újrahasznosított játékokat, kiegészítőket. Tartós, jó minőségű felszereléseket, amelyeket nem kell félévente újravásárolni. Az előzőekben említett lebomló kakizacsik is fontosak. A kisállatok ápolására vegyszermentes, színezékmentes, vagy bio termékeket használó tulajdonosok is sokat tesznek a fenntarthatóbb állattartásért (természetesen ha beteg, akkor gyógytermék szükséges). A kedvencek környezetének tisztításához használhatóak vegyszermentes, esetleg házi szerek (pl.: ecetes/citromos/szódabikarbónás). Kisállatok eleségmaradékai komposztálhatók. Amely orvosként testhezálló tanács, hogy a gazdik tartsák be a kezelő kolléga utasításait a gyógyszerezéssel kapcsolatban, ne pazarolják, ne adagolják túl őket! Kinőtt, vagy megunt felszereléseket el lehet adományozni, a menhelyek nagyon szoktak örülni az eleségem kívül ezeknek is.

5. Van esetleg kedvenc "témád" az állatorvosi praxisodon belül, amivel szívesebben foglalkozol? Ha igen mi az és miért?

Persze, vannak kiemelkedőbb érdeklődési területeim! Sokáig a lágysebészet volt a nagyobb szerelem, de később az endoszkóp került az első helyre. Laikusok számára ez most talán kicsit furcsán hangozhat, de az “alkotást” szeretem ezekben a területekben, hogy minél elegánsabban, igényesebben, minél szebbet és jobbat alkothassak.

Vannak még a szakmának további, számomra kiaknázatlan speciális területei, amelyekkel a későbbiekben szeretnék foglalkozni.

6. Szerinted a környezetvédelem és a felelős állattartás együtt jár?

Igen, szerintem ez egy szemléletmód! Engedd meg, hogy itt is bevonjam a haszonállat vonalat is, mert nagyon fontos! A környezetvédelem és a felelős állattartás összekapcsolódik és egymást kiegészíti. A felelős állattartás során az emberek gondoskodnak az állatok jólétéről. Az állattartás során felmerülő tevékenységek és döntések hatással vannak a környezetre. Például az állatok takarmányozása, etetése és az ürülék kezelése befolyásolja a talaj minőségét és a vízforrások tisztaságát. Az intenzív állattartás, amikor nagy mennyiségű állatot tartanak kis területen, növelheti a vízszennyezést, az üvegházhatású gázok kibocsátását és a természeti erőforrások felhasználását. Felelős állattartással viszont lehetőség van az állatok karbonlábnyomának csökkentésére és a környezeti hatások minimalizálására. Például a fenntartható takarmányozással, amely a helyi vagy fenntarthatóan termelt összetevőkre épül, vagy az állatok tartására használt épületek energiahatékony tervezésével és működtetésével. Összességében a környezetvédelem és a felelős állattartás összekapcsolódik, mivel mindkettő a fenntarthatóságra és az állatokkal való felelős bánásmódra törekszik. Ezek és hasonló törekvések az állattartásban lehetővé teszik(tennék?), hogy az emberek és az állatok egymás mellett éljenek a környezet megőrzése mellett.

7. Nemrégiben szembejött egy internetes hirdetésben vegán kutyatáp. Erről mi a véleményed? Van olyan házikedvenc akinek tényleg annyira érzékeny lenne az emésztése, hogy csak a húsmentes táp marad egyetlen opciónak vagy ez inkább a vegán gazdiknak szóló piaci fogás?

Tulajdonképpen egy húsmentes táp még nem lesz vegán, csak vegetáriánus. Ettől függetlenül egyáltalán nem ajánlom egyiket sem állandó táplálásra és kifejezetten veszélyesnek találom! A kutya táplálkozási formája valahol a ragadozó és a mindenevő között van. Az, hogy nem kizárólag hússal táplálkoznak, mint pl. a macskák, nem azt jelenti, hogy rendben van az, hogy állati termékektől mentesen etessük őket. A kutya vegetáriánus/vegán táplálása nagy kockázatokkal járhat. Evolúciójuk során az állati eredetű táplálékhoz alkalmazkodtak, így a hús és más állati eredetű termékek fontos tápanyagforrások a számukra. A vegán étrend nem tartalmaz állati eredetű összetevőket, és ennek hiánya bizonyos tápanyaghiányokhoz vezethet. Ilyenek például a taurin, B-vitaminok, omega zsírsavak, vas, cink. Mi értelme van, ha ezeket mesterségesen kényszerítik vissza egy növényi tápba? A következő probléma a fehérjehiány. A növényi alapú fehérjék nem minden esetben tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat, továbbá a kutyák bélrendszere sokkal rövidebb, nem tudják ugyanolyan hatékonyan megemészteni a növényi táplálékot, mint az emberi emésztőrendszer. Így emésztési problémák, hasmenés, hasfájás, a bélflóra sérülése alakul ki. A hosszú távú vega/vegán étrend a tápanyaghiányon túl immun-, csont-, fogproblémákhoz, izomtömeg csökkenéséhez vezethet. Összességében az egészre a válaszom egy hatalmas-hatalmas NEM!

8. Mit gondolsz az antibiotikum rezisztenciáról? Háziállatok esetében is gondolom csak indokolt esetben használjátok; de ugyan olyan szigorúan van véve mint a haszonállatoknál (pl. tehén vagy sertés akit utána a vágóhídra visznek)?

Az antibiotikum rezisztencia jelentős és növekvő probléma. Voltak már kisállat vonalon is szigorítások, de úgy gondolom, hogy rövidesen további szabályozás következik. A kisállatokat gyakran kezeljük antibiotikumokkal, amikor fertőzések (is) állnak a betegségek hátterében. Azonban, ha ezeket a gyógyszereket nem megfelelően használjuk, akkor a baktériumok ellenállóvá (rezisztenssé) válhatnak az adott antibiotikumokkal szemben. A rezisztens baktériumok továbbterjedhetnek a háziállatok között, és átadhatják őket az embereknek is. Tehát ez a problémakör elég komplex. Fontos, hogy az állatorvosok és a gazdik is felelősségteljesen használják az antibiotikumokat és csak akkor alkalmazzák őket, ha valóban szükségesek, és mindig kövessék a megfelelő adagolási utasításokat. Fontos megérteni, hogy amikor csak lehet, a betegségek megelőzésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni, például az oltások beadatásával, a megfelelő higiénia betartásával és a betegségek terjedésének megelőzésével.

9. Szerinted a klímaváltozás vagy az emberek utazása járul hozzá jobban a betegségek terjedéséhez? Gondolok itt arra például, hogy valaki elrepül a világ másik felére a kedvencével nyaralni, és esetleg többen is hazahozzák a kórokozót.

Abszolút mind a kettő! Az éghajlatváltozás hatással van a betegségek közvetítőinek (pl. szúnyogok) terjedésére, így a betegségek terjesztésére is. A klímaváltozás hatására nő a természeti katasztrófák gyakorisága, amelyek közvetve is befolyásolják a kórokozók terjedését.

Az emberek utazása szintén hozzájárul a betegségek gyors terjedéséhez, hiszen lehetővé teszi, hogy a kórokozók könnyebben eljussanak egyik távoli helyről a másikra. Repülőutak, vonatok és hajók révén a beteg emberek és a velük érintkezők könnyen terjeszthetik a fertőzéseket a világ különböző pontjain. Nem is kell sokat gondolkodnunk ilyen példán, igaz? Ezt a jelenséget nemrég saját bőrünkön tapasztaltuk a COVID-19 kapcsán.

10. A szívférgesség hazánkban is egyre több helyen okoz gondot; van még esetleg olyan betegség, parazita ami szerinted a felmelegedés miatt egyre északabbra fog húzódni és oda kell figyelnünk ezért a kedvenceinkre?

Igen, sajnos van és biztosan idővel egyre több lesz. Ilyen például a púposszúnyogok terjesztette egysejtű parazita, a Leishmaniasis, vagy a kullancsok terjesztette egysejtű parazita, az Ehrlichiosis. Körülbelül 2014 óta jelen van továbbá egy gyümölcslégy faj terjesztette Thelaziazis(szemférgesség) is. Fontos említeni a fel-fellobbanó nyugat-nílusi lázat, amely jelenleg egyre több megbetegedést okoz. Lovakat, madarakat és embereket támad, szintén szúnyogokon keresztül.

Dóritól sok hasznos tartalmat és érdekességet találhattok az Instagram oldalán ( @allatdokitippek ) valamint nemsokára szakmai cikkeit is olvashatjátok a Shibaland oldalán.